Emlékezzünk együtt a hősökre!

A magyar emberek számára a világon mindenhol március 15-e az 1848/49-es forradalom és szabadságharc emléknapja.

 

Nemzeti ünnepet lehet tiltani vagy elrendelni, de valódi ünnep csak az lehet, amit egy nép a szívébe fogad, amely része a közösség emlékezetének.
Nem lehet az ünnep pusztán kötelező érzelgősség.
Lehet azonban az egész nemzetet megrázó és egységbe forrasztó esemény nevében történő közös emlékezés azokra, akik már nem lehetnek velünk.
Lehet emlékeztetés és figyelmeztetés – mit kell elkerülnünk a jövőben. Lehet önvizsgálat, amely arra kötelez, hogy megmérjük magunkat, meg tudunk-e felelni az 1848 hősei által felállított mércének.
Lehet szembenézés – meg tudtuk-e valósítani a márciusi ifjak által megálmodott és elképzelt Hazát.

Legyen ez a nap valódi ünnep: méltó az elődökhöz!

„Csak törpe nép felejthet ős nagyságot,
Csak elfajult kor hős elődöket;
A lelkes eljár ősei sírlakához,
S gyújt régi fénynél új szövetneket.
S ha a jelennek halványul sugára:
A régi fény ragyogjon fel honára!”

(Garay János – Vezérhang, részlet az Árpádok-ból)

Emlékezzünk együtt a hősökre!