Ma van a magyar nyelv napja

A magyar országgyűlés 2011. szeptember 26-án nyilvánította november 13-át a  magyar nyelv napjává. 1844-ben ugyanis a pozsonyi országgyűlés ezen a napon, november 13-án fogadta el azt a törvényt, amely kimondta: „A törvénycikkek (…) egyedül magyar nyelven alkottattak és erősíttettek meg” (1844. évi II. törvény)  Ezzel a magyar nyelv államnyelvvé vált. Eddig az időpontig ugyanis Magyarország hivatalos nyelve  a latin volt.

Kölcsey Ferenc 1837-ben írt nevelő-tanító célzatú művében, a Parainesisben az erényes élet 6 parancsolata között a „hon nyelve” is szerepelt.

„Meleg szeretettel függj a hon nyelvén! mert haza, nemzet és nyelv, három egymástól válhatatlan dolog; s ki ez utolsóért nem buzog, a két elsőért áldozatokra kész lenni nehezen fog” .

Haza, nemzet és nyelv tehát szorosan összekapcsolódó fogalmak. A magyar nyelv létünk egyik fő pillére: gyökereink, kultúránk, identitásunk hordozója. Nagyszüleink hagyatéka és unokáink jövője.  Olyan erő, amely időn és téren keresztülível, határokon túl is összeköt.

Akik nem ismerik és nem beszélik a magyar nyelvet, azok furcsának és különös hangzásúnak tartják. Akik tanulják, azok nehéznek. De, akik jól beszélnek ezen a nyelven – megértik a költők szavait, a nép dalait –, felismerik hihetetlen kifejező erejét, rácsodálkoznak dallamára, megérzik ritmusát. Ezek az emberek azt mondják: a magyar nyelv gyönyörű.

Ha máskor nem is, legalább ezen a napon, a novemberi ködös-borongós csúnya időben vegyük észre, hogy micsoda erő rejlik nyelvünkben: vegyük észre nyelvünk szépségét!

A magyar nyelv szépsége és sokszínűsége humorosan: